Érzékszerveink közül talán a legmeghatározóbb a szemünk. Amit látunk elhisszük, tényként fogjuk föl. Az emberi szem a napból érkező teljes sugárzásnak csak egy szűk energiatartományát képes érzékelni. Ezt hívjuk látható fénynek. Az ezen kívül eső hullámhossztartományok közvetlenül már nem vesznek részt képalkotásunkban.

A minket körülvevő világ színeit a rájuk eső, rajtuk visszaverődő, bennük elnyelődő fény hullámhossza is befolyásolja. Amennyiben a látható fény tartományánál nagyobb energiájú sugárzás éri a felületet, sok esetben tapasztalhatjuk a lumineszcencia jelenségét, élő és élettelen természetben, valamint mesterséges környezetünkben egyaránt. Tehát az UV fénnyel besugárzott „dolgok” világítanak a sugárzás időtartama alatt (fluoreszkálás) vagy azt követően (foszforeszkálás). Így van ez sok ásvány esetében is. Szerkezetükből adódóan, vagy a beépült szennyeződéseknek köszönhetően különböző színű és intenzitású, már a látható fény tartományába eső fényjelenséggel reagálnak.

A barlangok kőzetekben képződtek, a kőzetet pedig ásványok alkotják. Így akárcsak a vitrinekben, a lumineszcencia jelenségét természetes környezetben is megfigyelhetjük. 2018-ban Magyarországon elsőként, hosszú hullámhosszú UV fényben kezdtem el fotózni nagyobb léptékű barlangi tereket. Kihívás, szó szerinti sötétben tapogatózás és útkeresés jellemzi ezt az izgalmas képi világot nyújtó új irányt. Nem voltak előttem példaképek, így állandó kísérletezés, hogyan fognak képként is működni a látottak.

A képek megalkotásánál kevert fényeket használok. A modell látható fénnyel van megvilágítva, a környezete pedig mintegy megelevenedő „Pandora bolygóként” UV fényben tündököl. Amellett, hogy az ismert barlangjaink soha nem látott képi világban elevenednek meg körülöttünk, az UV fotók érdekessége, hogy olyan ásványfázisokat különböztethetünk meg általa, amiket látható fény tartományában homogenitásuk miatt észre sem vennénk. Jelen oldalon látható képpárok ugyanarról a helyről készültek. Látható fény tartományában és hosszú hullámhosszú UV-ban. A különbség magáért beszél.

(A témáról bővebben az Élet és Tudomány 2020/47.-i számában olvashattok, valamint ajánlom figyelmetekbe Spéder Ferenc természetfotós barátom Facebook oldalát, ahol a rovar és növényvilág érdekességeit fedi föl UV fény tartományában is)


















error: